Megállt előttem. Fel kellett nézek, hogy lássam az arcát. Igaz, így se láttam tisztán,a könnyek mindent elborítottak.
-Miért mondtad neki? -kérdezte. hangja kegyetlen volt.-
-Én.. Csak magányra vágytam.
-Magányra?
-Öhm.. Igen. Egyedül akartam lenni.
-Egyedül? -vonta fel az egyik szemöldökét.- Akkor én is menjek el?
-Ne!-egyből megfogta a kezét.-
-Reni.. Ez így te is tudod, hogy nincs rendben. -nézett. Arca komor volt. Kegyelmet nem ismerő. A könyneim csak jobban hullottak.-
-Ne.. Kérlek, csak Te ne hagy el. Te vagy.. -nyeltem egy nagyot, majd a vörösesbarna hajú lányra pillantottam.-Remi, Én Te vagyok, és ez fordítva is így van.!
-Így van. Egyek vagyunk. Csak egy nagyba különbözünk. -várt egy kicsit, és közelebb hajolt hozzám. - Én átgondolom a tetteimet.
Ez szíven ütött, de igazat mondott. A lány arcát fürkéztem. Vajon, most mitől ilyen elszánt?
-Remi..
-Hogy miért lettem ilyen komoly..? Gondolj bele. Kitalált személy vagyok. Azt csinálom amit te akarsz. Amit mondasz, vagy elgondolsz. Lehetek ribanc. Mivel szereted, ha a másik képzeletbeli fiúk kényeztetnek. Lehetek okos, bölcs. Vagy lehetek bármi, mert te ezt akarod.
-Nade.. ez hogy jön ide..?
-Úgy, hogy amit gondolsz, azt én alapvetően hallom.. És azért vagyok elszánt mert most Te is az szeretnél lenni. Én olyan vagyok, amilyenné te szeretnél válni.
Elengedtem a kezét. Túl sok volt az igazságból.
-És..most mit tegyek? Változzak meg?
-Igen. De ne teljesen. Csak. gondold át, hogy mit teszel.
-Átszoktam.
-Khm.. legyünk őszinték. Sose szokta átgondolni. Eleinte nem. Csak akkor, mikor már baj van.
-De átgondolom. -nézte rá komolyabban.
-De nem akkor mikor kéne. Ha utána gondolsz bele abba, amit tettél, mi hasznod belőle? Rosszat cselekedtél, de azon nem tudsz változtatni. Legalább is.. Nyomatékosan nem.
Csendbe maradtam. Előre néztem, majd a földbe. A port néztem a lábam előtt. Remi le gugolt elém, majd a porba kezdett rajzolni. Egy 'T' betű. Felém írva. Egyből kipattant a szemem, és ránéztem.
-Jól gondold át, mit teszel, és hogy mit fogsz tenni. Ha okos vagy, és átgondolod. Nem csak neked, hanem neki is jó lesz.-elmosolyodott.-
Néztem a lányt. Halvány mosoly jelent meg az arcomon. Könnyeim már nem folytak, de úgy éreztem újra e fognak eredni.
-Köszönöm.. Remi.
Ő csak mosolygott. Felállt, majd lassan elkezdett halványulni.
-Gondold át. Tegyél érte. És..Szerezd meg!
-Úgy lesz...-mondtam halkan, és mikor eltűnt a szemem elől, lassan a földre nézte.- Teszek érte.
A 'T betűt néztem. Majd a mutató ujjamat kinyújtva, a betű köré rajzoltam egy szívet. Elmosolyodtam, majd felálltam az eddig kényelmet nyújtó padról, és elindultam ott hagyva, azt a kis rajzot, a porban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése